tárgyi

Hungarian

Etymology

tárgy +‎ -i

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtaːrɟi]
  • Hyphenation: tár‧gyi
  • Rhymes: -ɟi

Adjective

tárgyi (not comparable)

  1. objective, factual, material
    tárgyi bizonyíték ― physical evidence
  2. (grammar) of or related to the (direct) object
    Coordinate terms: alanyi, állítmányi, határozói, jelzői

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tárgyi tárgyiak
accusative tárgyit tárgyiakat
dative tárgyinak tárgyiaknak
instrumental tárgyival tárgyiakkal
causal-final tárgyiért tárgyiakért
translative tárgyivá tárgyiakká
terminative tárgyiig tárgyiakig
essive-formal tárgyiként tárgyiakként
essive-modal — —
inessive tárgyiban tárgyiakban
superessive tárgyin tárgyiakon
adessive tárgyinál tárgyiaknál
illative tárgyiba tárgyiakba
sublative tárgyira tárgyiakra
allative tárgyihoz tárgyiakhoz
elative tárgyiból tárgyiakból
delative tárgyiról tárgyiakról
ablative tárgyitól tárgyiaktól
non-attributive
possessive - singular		 tárgyié tárgyiaké
non-attributive
possessive - plural		 tárgyiéi tárgyiakéi

Further reading
  • tárgyi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.