szitálás
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsitaːlaːʃ]
- Hyphenation: szi‧tá‧lás
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szitálás | szitálások |
| accusative | szitálást | szitálásokat |
| dative | szitálásnak | szitálásoknak |
| instrumental | szitálással | szitálásokkal |
| causal-final | szitálásért | szitálásokért |
| translative | szitálássá | szitálásokká |
| terminative | szitálásig | szitálásokig |
| essive-formal | szitálásként | szitálásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szitálásban | szitálásokban |
| superessive | szitáláson | szitálásokon |
| adessive | szitálásnál | szitálásoknál |
| illative | szitálásba | szitálásokba |
| sublative | szitálásra | szitálásokra |
| allative | szitáláshoz | szitálásokhoz |
| elative | szitálásból | szitálásokból |
| delative | szitálásról | szitálásokról |
| ablative | szitálástól | szitálásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szitálásé | szitálásoké |
| non-attributive possessive - plural |
szitáláséi | szitálásokéi |
| Possessive forms of szitálás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szitálásom | szitálásaim |
| 2nd person sing. | szitálásod | szitálásaid |
| 3rd person sing. | szitálása | szitálásai |
| 1st person plural | szitálásunk | szitálásaink |
| 2nd person plural | szitálásotok | szitálásaitok |
| 3rd person plural | szitálásuk | szitálásaik |
Further reading
- szitálás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.