szike

Hungarian
szike
szike

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsikɛ]
  • Hyphenation: szi‧ke
  • Rhymes: -kɛ

Noun

szike (plural szikék)

  1. scalpel, bistoury (a small straight knife with a very sharp blade used for surgery)
    Synonym: sebészkés
  2. utility knife, boxcutter, Stanley knife

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szike szikék
accusative szikét szikéket
dative szikének szikéknek
instrumental szikével szikékkel
causal-final szikéért szikékért
translative szikévé szikékké
terminative szikéig szikékig
essive-formal szikeként szikékként
essive-modal — —
inessive szikében szikékben
superessive szikén szikéken
adessive szikénél szikéknél
illative szikébe szikékbe
sublative szikére szikékre
allative szikéhez szikékhez
elative szikéből szikékből
delative szikéről szikékről
ablative szikétől szikéktől
non-attributive
possessive - singular		 szikéé szikéké
non-attributive
possessive - plural		 szikééi szikékéi
Possessive forms of szike
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szikém szikéim
2nd person sing. szikéd szikéid
3rd person sing. szikéje szikéi
1st person plural szikénk szikéink
2nd person plural szikétek szikéitek
3rd person plural szikéjük szikéik

References
  1. szike in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • szike in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.