szeg

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛɡ]
  • Hyphenation: szeg
  • Rhymes: -ɛɡ

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *ćäŋkɜ or *śäŋkɜ.[1][2][3] Compare Proto-Finnic *sänki (“stubble”) and descendants.

Verb

szeg

  1. (transitive) to hem, to fringe
    Synonym: beszeg
  2. (transitive) to cut (especially bread)
    Synonyms: megszeg, vág, szel
  3. (transitive) to break, contravene (a rule or the law)
    Synonyms: megszeg, megsért, áthág
  4. (transitive) to break (one’s word, promise, or oath)
Conjugation
conjugation of szeg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szegek szegsz szeg szegünk szegtek szegnek
Def. szegem szeged szegi szegjük szegitek szegik
2nd-p. o. szeglek ―
Past Indef. szegtem szegtél szegett szegtünk szegtetek szegtek
Def. szegtem szegted szegte szegtük szegtétek szegték
2nd-p. o. szegtelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szegni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. szegék szegél szege szegénk szegétek szegének
Def. szegém szegéd szegé szegénk szegétek szegék
2nd-p. o. szegélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. szeg vala, szegett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szegendek szegendesz szegend szegendünk szegendetek szegendenek
Def. szegendem szegended szegendi szegendjük szegenditek szegendik
2nd-p. o. szegendelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szegnék szegnél szegne szegnénk szegnétek szegnének
Def. szegném szegnéd szegné szegnénk
(or szegnők)		 szegnétek szegnék
2nd-p. o. szegnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szegett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szegjek szegj or
szegjél		 szegjen szegjünk szegjetek szegjenek
Def. szegjem szegd or
szegjed		 szegje szegjük szegjétek szegjék
2nd-p. o. szegjelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szegett légyen
Infinitive szegni szegnem szegned szegnie szegnünk szegnetek szegniük
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
szegés szegő szegett szegendő szegve (szegvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of szeg
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szeghetek szeghetsz szeghet szeghetünk szeghettek szeghetnek
Def. szeghetem szegheted szegheti szeghetjük szeghetitek szeghetik
2nd-p. o. szeghetlek ―
Past Indef. szeghettem szeghettél szeghetett szeghettünk szeghettetek szeghettek
Def. szeghettem szeghetted szeghette szeghettük szeghettétek szeghették
2nd-p. o. szeghettelek ―
Archaic
Preterit		 Indef. szegheték szeghetél szeghete szegheténk szeghetétek szeghetének
Def. szeghetém szeghetéd szegheté szegheténk szeghetétek szegheték
2nd-p. o. szeghetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szeghet vala, szeghetett vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. szeghetendek
or szegandhatok 		szeghetendesz
or szegandhatsz		 szeghetend
or szegandhat		 szeghetendünk
or szegandhatunk		 szeghetendetek
or szegandhattok		 szeghetendenek
or szegandhatnak
Def. szeghetendem
or szegandhatom		 szeghetended
or szegandhatod		 szeghetendi
or szegandhatja		 szeghetendjük
or szegandhatjuk 		szeghetenditek
or szegandhatjátok		 szeghetendik
or szegandhatják
2nd-p. o. szeghetendelek
or szegandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szeghetnék szeghetnél szeghetne szeghetnénk szeghetnétek szeghetnének
Def. szeghetném szeghetnéd szeghetné szeghetnénk
(or szeghetnők)		 szeghetnétek szeghetnék
2nd-p. o. szeghetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. szeghetett volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szeghessek szeghess or
szeghessél		 szeghessen szeghessünk szeghessetek szeghessenek
Def. szeghessem szeghesd or
szeghessed		 szeghesse szeghessük szeghessétek szeghessék
2nd-p. o. szeghesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. szeghetett légyen
Inf. (szeghetni) (szeghetnem) (szeghetned) (szeghetnie) (szeghetnünk) (szeghetnetek) (szeghetniük)
Positive adjective szeghető Neg. adj. szeghetetlen Adv. part. (szeghetve / szeghetvén)
Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beszeg
  • elszeg
  • felszeg
  • fölszeg
  • hátraszeg
  • kiszeg
  • körülszeg
  • leszeg
  • megszeg
  • végigszeg
Expressions

Etymology 2

Possibly from Proto-Ugric *seŋkɜ (“wedge”).[1][4][3]

Noun

szeg (plural szegek)

  1. Alternative form of szög (“nail”, spike-shaped metal fastener)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeg szegek
accusative szeget szegeket
dative szegnek szegeknek
instrumental szeggel szegekkel
causal-final szegért szegekért
translative szeggé szegekké
terminative szegig szegekig
essive-formal szegként szegekként
essive-modal — —
inessive szegben szegekben
superessive szegen szegeken
adessive szegnél szegeknél
illative szegbe szegekbe
sublative szegre szegekre
allative szeghez szegekhez
elative szegből szegekből
delative szegről szegekről
ablative szegtől szegektől
non-attributive
possessive - singular		 szegé szegeké
non-attributive
possessive - plural		 szegéi szegekéi
Possessive forms of szeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szegem szegeim
2nd person sing. szeged szegeid
3rd person sing. szege szegei
1st person plural szegünk szegeink
2nd person plural szegetek szegeitek
3rd person plural szegük szegeik
Derived terms
Compound words

Etymology 3

Probably a native word, a semantic variant (doublet) of the noun szeg (“nail”), specifically of its original Proto-Ugric meaning of “wedge” in the sense of a wedge-like projection, corner, wedge-shaped area. It is becoming obsolete even in dialectal usage. In modern Hungarian, mainly its derivative szeglet (“corner”) is used.[1][3][5]

Noun

szeg (plural szegek)

  1. (regional, archaic) nook
    Synonyms: zug, szeglet
  2. (obsolete) part, section (chiefly of a settlement)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeg szegek
accusative szeget szegeket
dative szegnek szegeknek
instrumental szeggel szegekkel
causal-final szegért szegekért
translative szeggé szegekké
terminative szegig szegekig
essive-formal szegként szegekként
essive-modal — —
inessive szegben szegekben
superessive szegen szegeken
adessive szegnél szegeknél
illative szegbe szegekbe
sublative szegre szegekre
allative szeghez szegekhez
elative szegből szegekből
delative szegről szegekről
ablative szegtől szegektől
non-attributive
possessive - singular		 szegé szegeké
non-attributive
possessive - plural		 szegéi szegekéi
Possessive forms of szeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szegem szegeim
2nd person sing. szeged szegeid
3rd person sing. szege szegei
1st person plural szegünk szegeink
2nd person plural szegetek szegeitek
3rd person plural szegük szegeik
Derived terms
  • félszeg
  • szeglet
  • szegről-végről
  • sziget

References
  1. szeg in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
  2. Entry #56 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  3. szeg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  4. Entry #1848 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  5. Szókincsháló [Vocabulary Net]‎, 2017 January 26 (last accessed), archived from the original on 7 November 2020

Further reading
  • (to fringe, to slice): szeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (nail): szeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (nook, corner): szeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.