silány

Hungarian

Etymology

From the siv- stem of sí (“to cry”) +‎ -ány (nominal-forming suffix). Its original forms was sivány.[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃilaːɲ]
  • Hyphenation: si‧lány
  • Rhymes: -aːɲ

Adjective

silány (comparative silányabb, superlative legsilányabb)

  1. inferior, mediocre (of poor quality)
    Synonyms: gyatra, hitvány

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative silány silányak
accusative silányat silányakat
dative silánynak silányaknak
instrumental silánnyal silányakkal
causal-final silányért silányakért
translative silánnyá silányakká
terminative silányig silányakig
essive-formal silányként silányakként
essive-modal — —
inessive silányban silányakban
superessive silányon silányakon
adessive silánynál silányaknál
illative silányba silányakba
sublative silányra silányakra
allative silányhoz silányakhoz
elative silányból silányakból
delative silányról silányakról
ablative silánytól silányaktól
non-attributive
possessive - singular		 silányé silányaké
non-attributive
possessive - plural		 silányéi silányakéi

Derived terms
  • silányít
  • silányodik
  • silányság
  • silányul

References
  1. silány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. silány in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • silány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.