rúzs

Hungarian

Etymology

From French rouge (“red; rouge”), from Latin rubeus (“red”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈruːʒ]
  • Hyphenation: rúzs
  • Rhymes: -uːʒ

Noun

rúzs (plural rúzsok)

  1. lipstick (make-up for the lips)
    Synonym: ajakrúzs
  2. rouge (make-up for the cheeks)
    Synonyms: pirosító, arcpirosító, arcrúzs

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative rúzs rúzsok
accusative rúzst rúzsokat
dative rúzsnak rúzsoknak
instrumental rúzzsal rúzsokkal
causal-final rúzsért rúzsokért
translative rúzzsá rúzsokká
terminative rúzsig rúzsokig
essive-formal rúzsként rúzsokként
essive-modal — —
inessive rúzsban rúzsokban
superessive rúzson rúzsokon
adessive rúzsnál rúzsoknál
illative rúzsba rúzsokba
sublative rúzsra rúzsokra
allative rúzshoz rúzsokhoz
elative rúzsból rúzsokból
delative rúzsról rúzsokról
ablative rúzstól rúzsoktól
non-attributive
possessive - singular		 rúzsé rúzsoké
non-attributive
possessive - plural		 rúzséi rúzsokéi
Possessive forms of rúzs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rúzsom rúzsaim
2nd person sing. rúzsod rúzsaid
3rd person sing. rúzsa rúzsai
1st person plural rúzsunk rúzsaink
2nd person plural rúzsotok rúzsaitok
3rd person plural rúzsuk rúzsaik

Derived terms
  • rúzsos
  • rúzsoz
Compound words
  • rúzsfolt

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • rúzs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.