morális

See also: moralis

Hungarian

From Latin moralis (“pertaining to manners”), from mos (“custom”).[1] With -ális ending.

morális (comparative morálisabb, superlative legmorálisabb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	morális	morálisak
accusative	morálisat	morálisakat
dative	morálisnak	morálisaknak
instrumental	morálissal	morálisakkal
causal-final	morálisért	morálisakért
translative	morálissá	morálisakká
terminative	morálisig	morálisakig
essive-formal	morálisként	morálisakként
essive-modal	—	—
inessive	morálisban	morálisakban
superessive	morálison	morálisakon
adessive	morálisnál	morálisaknál
illative	morálisba	morálisakba
sublative	morálisra	morálisakra
allative	morálishoz	morálisakhoz
elative	morálisból	morálisakból
delative	morálisról	morálisakról
ablative	morálistól	morálisaktól
non-attributive possessive - singular	morálisé	morálisaké
non-attributive possessive - plural	moráliséi	morálisakéi

Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.