méregtan

Hungarian

méreg (“poison”) +‎ tan (“science”)

méregtan (plural méregtanok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	méregtan	méregtanok
accusative	méregtant	méregtanokat
dative	méregtannak	méregtanoknak
instrumental	méregtannal	méregtanokkal
causal-final	méregtanért	méregtanokért
translative	méregtanná	méregtanokká
terminative	méregtanig	méregtanokig
essive-formal	méregtanként	méregtanokként
essive-modal	—	—
inessive	méregtanban	méregtanokban
superessive	méregtanon	méregtanokon
adessive	méregtannál	méregtanoknál
illative	méregtanba	méregtanokba
sublative	méregtanra	méregtanokra
allative	méregtanhoz	méregtanokhoz
elative	méregtanból	méregtanokból
delative	méregtanról	méregtanokról
ablative	méregtantól	méregtanoktól
non-attributive possessive - singular	méregtané	méregtanoké
non-attributive possessive - plural	méregtanéi	méregtanokéi

Possessive forms of méregtan
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	méregtanom	méregtanaim
2nd person sing.	méregtanod	méregtanaid
3rd person sing.	méregtana	méregtanai
1st person plural	méregtanunk	méregtanaink
2nd person plural	méregtanotok	méregtanaitok
3rd person plural	méregtanuk	méregtanaik

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.