kalapál

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian klepati. With the verb-forming suffix -ál.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɒlɒpaːl]
  • Hyphenation: ka‧la‧pál
  • Rhymes: -aːl

Verb

kalapál

  1. (transitive) to hammer

Conjugation
conjugation of kalapál
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kalapálok kalapálsz kalapál kalapálunk kalapáltok kalapálnak
Def. kalapálom kalapálod kalapálja kalapáljuk kalapáljátok kalapálják
2nd-p. o. kalapállak ―
Past Indef. kalapáltam kalapáltál kalapált kalapáltunk kalapáltatok kalapáltak
Def. kalapáltam kalapáltad kalapálta kalapáltuk kalapáltátok kalapálták
2nd-p. o. kalapáltalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kalapálni fog.
Archaic
Preterit		 Indef. kalapálék kalapálál kalapála kalapálánk kalapálátok kalapálának
Def. kalapálám kalapálád kalapálá kalapálánk kalapálátok kalapálák
2nd-p. o. kalapálálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kalapál vala, kalapált vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kalapálandok kalapálandasz kalapáland kalapálandunk kalapálandotok kalapálandanak
Def. kalapálandom kalapálandod kalapálandja kalapálandjuk kalapálandjátok kalapálandják
2nd-p. o. kalapálandalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kalapálnék kalapálnál kalapálna kalapálnánk kalapálnátok kalapálnának
Def. kalapálnám kalapálnád kalapálná kalapálnánk
(or kalapálnók)		 kalapálnátok kalapálnák
2nd-p. o. kalapálnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kalapált volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kalapáljak kalapálj or
kalapáljál		 kalapáljon kalapáljunk kalapáljatok kalapáljanak
Def. kalapáljam kalapáld or
kalapáljad		 kalapálja kalapáljuk kalapáljátok kalapálják
2nd-p. o. kalapáljalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kalapált légyen
Infinitive kalapálni kalapálnom kalapálnod kalapálnia kalapálnunk kalapálnotok kalapálniuk
Other
forms		 Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
kalapálás kalapáló kalapált kalapálandó kalapálva (kalapálván) kalapáltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of kalapál
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. kalapálhatok kalapálhatsz kalapálhat kalapálhatunk kalapálhattok kalapálhatnak
Def. kalapálhatom kalapálhatod kalapálhatja kalapálhatjuk kalapálhatjátok kalapálhatják
2nd-p. o. kalapálhatlak ―
Past Indef. kalapálhattam kalapálhattál kalapálhatott kalapálhattunk kalapálhattatok kalapálhattak
Def. kalapálhattam kalapálhattad kalapálhatta kalapálhattuk kalapálhattátok kalapálhatták
2nd-p. o. kalapálhattalak ―
Archaic
Preterit		 Indef. kalapálhaték kalapálhatál kalapálhata kalapálhatánk kalapálhatátok kalapálhatának
Def. kalapálhatám kalapálhatád kalapálhatá kalapálhatánk kalapálhatátok kalapálhaták
2nd-p. o. kalapálhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kalapálhat vala, kalapálhatott vala/volt.
Archaic
Future		 Indef. kalapálhatandok
or kalapálandhatok 		kalapálhatandasz
or kalapálandhatsz		 kalapálhatand
or kalapálandhat		 kalapálhatandunk
or kalapálandhatunk		 kalapálhatandotok
or kalapálandhattok		 kalapálhatandanak
or kalapálandhatnak
Def. kalapálhatandom
or kalapálandhatom		 kalapálhatandod
or kalapálandhatod		 kalapálhatandja
or kalapálandhatja		 kalapálhatandjuk
or kalapálandhatjuk 		kalapálhatandjátok
or kalapálandhatjátok		 kalapálhatandják
or kalapálandhatják
2nd-p. o. kalapálhatandalak
or kalapálandhatlak		 ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. kalapálhatnék kalapálhatnál kalapálhatna kalapálhatnánk kalapálhatnátok kalapálhatnának
Def. kalapálhatnám kalapálhatnád kalapálhatná kalapálhatnánk
(or kalapálhatnók)		 kalapálhatnátok kalapálhatnák
2nd-p. o. kalapálhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kalapálhatott volna
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. kalapálhassak kalapálhass or
kalapálhassál		 kalapálhasson kalapálhassunk kalapálhassatok kalapálhassanak
Def. kalapálhassam kalapálhasd or
kalapálhassad		 kalapálhassa kalapálhassuk kalapálhassátok kalapálhassák
2nd-p. o. kalapálhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kalapálhatott légyen
Inf. (kalapálhatni) (kalapálhatnom) (kalapálhatnod) (kalapálhatnia) (kalapálhatnunk) (kalapálhatnotok) (kalapálhatniuk)
Positive adjective kalapálható Neg. adj. kalapálhatatlan Adv. part. (kalapálhatva / kalapálhatván)

Derived terms
  • kalapálás
  • kalapálgat
  • kalapálható

(With verbal prefixes):

  • bekalapál
  • belekalapál
  • egybekalapál
  • kikalapál
  • lekalapál
  • megkalapál
  • összekalapál
  • széjjelkalapál
  • visszakalapál

References
  1. kalapál in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • kalapál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.