különálló
Hungarian
Etymology
különáll + -ó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkylønaːlːoː]
- Hyphenation: kü‧lön‧ál‧ló
- Rhymes: -loː
Participle
különálló
- present participle of különáll
Adjective
különálló (comparative különállóbb, superlative legkülönállóbb)
- separate (apart from; not connected to)
Declension
| Inflection of különálló | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | különálló | különállók különállóak |
| accusative | különállót | különállókat különállóakat |
| dative | különállónak | különállóknak különállóaknak |
| instrumental | különállóval | különállókkal különállóakkal |
| causal-final | különállóért | különállókért különállóakért |
| translative | különállóvá | különállókká különállóakká |
| terminative | különállóig | különállókig különállóakig |
| essive-formal | különállóként | különállókként különállóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | különállóban | különállókban különállóakban |
| superessive | különállón | különállókon különállóakon |
| adessive | különállónál | különállóknál különállóaknál |
| illative | különállóba | különállókba különállóakba |
| sublative | különállóra | különállókra különállóakra |
| allative | különállóhoz | különállókhoz különállóakhoz |
| elative | különállóból | különállókból különállóakból |
| delative | különállóról | különállókról különállóakról |
| ablative | különállótól | különállóktól különállóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
különállóé | különállóké különállóaké |
| non-attributive possessive - plural |
különállóéi | különállókéi különállóakéi |
Further reading
- különálló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.