farkú
Hungarian
    
    
Pronunciation
    
- IPA(key): [ˈfɒrkuː]
- Hyphenation: far‧kú
- Rhymes: -kuː
Adjective
    
farkú (not comparable)
Declension
    
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | farkú | farkúak | 
| accusative | farkút | farkúakat | 
| dative | farkúnak | farkúaknak | 
| instrumental | farkúval | farkúakkal | 
| causal-final | farkúért | farkúakért | 
| translative | farkúvá | farkúakká | 
| terminative | farkúig | farkúakig | 
| essive-formal | farkúként | farkúakként | 
| essive-modal | — | — | 
| inessive | farkúban | farkúakban | 
| superessive | farkún | farkúakon | 
| adessive | farkúnál | farkúaknál | 
| illative | farkúba | farkúakba | 
| sublative | farkúra | farkúakra | 
| allative | farkúhoz | farkúakhoz | 
| elative | farkúból | farkúakból | 
| delative | farkúról | farkúakról | 
| ablative | farkútól | farkúaktól | 
| non-attributive possessive - singular | farkúé | farkúaké | 
| non-attributive possessive - plural | farkúéi | farkúakéi | 
Coordinate terms
    
- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú
Derived terms
    
    This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.