excentrikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from German exzentrisch and from Exzentriker, from French excentrique.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛkst͡sɛntrikuʃ]
  • Hyphenation: ex‧cent‧ri‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

excentrikus (comparative excentrikusabb, superlative legexcentrikusabb)

  1. (of a person) eccentric (deviating from the norm; behaving unexpectedly or differently)
  2. eccentric, eccentrical (having a different center; not concentric)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative excentrikus excentrikusak
accusative excentrikusat excentrikusakat
dative excentrikusnak excentrikusaknak
instrumental excentrikussal excentrikusakkal
causal-final excentrikusért excentrikusakért
translative excentrikussá excentrikusakká
terminative excentrikusig excentrikusakig
essive-formal excentrikusként excentrikusakként
essive-modal — —
inessive excentrikusban excentrikusakban
superessive excentrikuson excentrikusakon
adessive excentrikusnál excentrikusaknál
illative excentrikusba excentrikusakba
sublative excentrikusra excentrikusakra
allative excentrikushoz excentrikusakhoz
elative excentrikusból excentrikusakból
delative excentrikusról excentrikusakról
ablative excentrikustól excentrikusaktól
non-attributive
possessive - singular		 excentrikusé excentrikusaké
non-attributive
possessive - plural		 excentrikuséi excentrikusakéi

Derived terms
  • excentrikusan
  • excentrikusság

See at centrum.

Noun

excentrikus (plural excentrikusok)

  1. eccentric (one who does not behave like others)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative excentrikus excentrikusok
accusative excentrikust excentrikusokat
dative excentrikusnak excentrikusoknak
instrumental excentrikussal excentrikusokkal
causal-final excentrikusért excentrikusokért
translative excentrikussá excentrikusokká
terminative excentrikusig excentrikusokig
essive-formal excentrikusként excentrikusokként
essive-modal — —
inessive excentrikusban excentrikusokban
superessive excentrikuson excentrikusokon
adessive excentrikusnál excentrikusoknál
illative excentrikusba excentrikusokba
sublative excentrikusra excentrikusokra
allative excentrikushoz excentrikusokhoz
elative excentrikusból excentrikusokból
delative excentrikusról excentrikusokról
ablative excentrikustól excentrikusoktól
non-attributive
possessive - singular		 excentrikusé excentrikusoké
non-attributive
possessive - plural		 excentrikuséi excentrikusokéi
Possessive forms of excentrikus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. excentrikusom excentrikusaim
2nd person sing. excentrikusod excentrikusaid
3rd person sing. excentrikusa excentrikusai
1st person plural excentrikusunk excentrikusaink
2nd person plural excentrikusotok excentrikusaitok
3rd person plural excentrikusuk excentrikusaik

See also
  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • excentrikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • excentrikus in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.