csibe
Hungarian
csibe
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃibɛ]
- Hyphenation: csi‧be
- Rhymes: -bɛ
Noun
csibe (plural csibék)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csibe | csibék |
| accusative | csibét | csibéket |
| dative | csibének | csibéknek |
| instrumental | csibével | csibékkel |
| causal-final | csibéért | csibékért |
| translative | csibévé | csibékké |
| terminative | csibéig | csibékig |
| essive-formal | csibeként | csibékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csibében | csibékben |
| superessive | csibén | csibéken |
| adessive | csibénél | csibéknél |
| illative | csibébe | csibékbe |
| sublative | csibére | csibékre |
| allative | csibéhez | csibékhez |
| elative | csibéből | csibékből |
| delative | csibéről | csibékről |
| ablative | csibétől | csibéktől |
| non-attributive possessive - singular |
csibéé | csibéké |
| non-attributive possessive - plural |
csibééi | csibékéi |
| Possessive forms of csibe | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csibém | csibéim |
| 2nd person sing. | csibéd | csibéid |
| 3rd person sing. | csibéje | csibéi |
| 1st person plural | csibénk | csibéink |
| 2nd person plural | csibétek | csibéitek |
| 3rd person plural | csibéjük | csibéik |
Further reading
- csibe in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- csibe in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.